Széles látóterű, a kiterjesztett valóság segítségével a gépjármű szélvédőjére vetített műegyetemi navigációs eszköz ötlete nyerte az idei Pro Progressio Innovációs Díjat.
„A Halál-völgyének kapujában állunk, és terveink szerint be is lépünk majd oda ezzel a fejlesztéssel. Jó úton járunk, ám innovációnk még nem érte el a piaci, gazdasági hasznosulás szintjét, éppen ezért köszönjük a meghitelezett bizalmat, amit igyekszünk értékes és eredményes kutatómunkával meghálálni” – fogalmazott a BME-Pro Progressio Innovációs Díj idei nyerteseként Koppa Pál, a BME Természettudományi Kar (BME TTK) Fizikai Intézet Atomfizika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, aki kutatópárjával, a tanszéken dolgozó Sulyok Ábel PhD-hallgatóval részesült a magas rangú szakmai elismerésben. A díjat a nemrégiben felavatott Balatonfüredi Tudáscentrumban megrendezett BME Innovációs Nap és Kompetenciavásár rendezvény keretei között nyújtotta át a nyerteseknek Czigány Tibor rektor és Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány kuratóriumi elnöke.
A Pro Progressio Alapítvány a magyarországi vállalatok adományai révén kiemelten támogatja a tehetséggondozást és az innovációs tevékenységet. A szervezet kuratóriuma 2011-ben, az intézmény vezetésével közösen alapította meg az évente egyszer kiadható, a Műegyetem legjelentősebb innovációs teljesítményeinek elismerésére szolgáló Pro Progressio Innovációs Díjat, amelyre a BME oktatói, kutatói vagy oktatói, kutatói csoportjai pályázhatnak.A kiadható díjak száma: maximum 2 (1-1 millió Ft támogatási összeggel).Jelentkezni olyan 2016-2020-ban született kutatásfejlesztési, ill. innovációs eredménnyel – új termék és/vagy szolgáltatás, új eljárás – lehetett, amelynek alkalmazásba vétele megtörtént, gazdasági hasznot hozott vagy hasznosítása nagyon előrehaladott állapotban van.A pályázat elbírálásánál számított az újszerűség és a kreativitás (40%), továbbá a hasznosítás során elért vagy a közeljövőben elérhető gazdasági eredmény és társadalmi haszon (60%).
A díjazott műegyetemi kutatók egy olyan szélvédőre vetítő gépjárműkijelző rendszer (angolul Head-Up Display, HUD) megalkotására vállalkoztak, amely rossz látási viszonyok között a szélvédőre vetített képen jelzi az út haladási vonalát, különböző vezetést segítő információkat, úgy mint navigációs jeleket, technikai információkat és az úttesten előforduló egyéb közlekedési szereplőket (pl. másik jármű, gyalogos, kerékpáros) is megjelenít, így a vezetőnek le sem kell vennie a szemét az útról, hogy ezeket az információkat megszerezze (pl. mobiltelefonról vagy más navigációs eszközről).
A kutatópáros innovációjához hasonló kijelzők – kisebb méretben – már léteznek repülőgépek és luxus gépjárművek műszerfalán. Az autógyártók és autóipari beszállítók várakozásai szerint ezek a HUD rendszerek második generációja 2025-2026-ra tovább fejlődik egy nagy látószögű „kiterjesztett valóság” alapú kijelzővé, ami a vezetést segítő információkat a vezető által szemmel érzékelt valós képhez illeszti. E második generációs fejlesztés jelenleg több technikai akadályba is ütközik: többek között komoly gondot jelent, hogy a szélvédő külső üvegfelületén visszaverődő „szellemkép” intenzitása a látószög növelésével nő, csakúgy, mint az optikai rendszer térfogata, a szükséges fénymennyiség és hő-disszipáció. Megoldandó kérdés továbbá a környezeti fények (pl. napfény, utcalámpák, szembejövő járművek fényei stb.) beszűrődése, valamint a polarizált napszemüvegben nem vagy alig látható kép.
Koppa Pál és Sulyok Ábel felvázolták az innováció kidolgozása során megoldandó mérnöki, műszaki problémákat: háttérvilágítás átalakítása; egy optimális polarizált megvilágítás kidolgozása; egy reluxához hasonlóan működő irány szerinti fényszűrő, amely megakadályozza például a napfény visszacsillanását; egy vékony réteg kialakítása a jármű szélvédőjén, amely segíti, hogy a megfelelő fény és ezzel együtt az információ eljusson a vezetőhöz.
A BME TTK kutatói 2018 óta foglalkoznak HUD kijelzők fejlesztésével és e téma kapcsán felmerült problémák megoldásával. A kutatópáros már javaslatot tett az eddig ismert technológiáktól eltérő, lapos képernyős HUD megvalósítására. Elképzelésüket számításokkal és laboratóriumi kísérletekkel is megerősítették. Elkészítettek egy laboratóriumi demonstrációs eszközt, amely kisméretű szegmensek összeillesztésével valósítja meg az előbb említett funkciókat. Megoldásuk két főbb elemét már szabadalomként is benyújtotta a páros, amelyben a BME FIEK támogatja őket. Az egyik szabadalom nemzeti szakaszokba, míg a második PCT szakaszba lép idén. Reményeik szerint bő egy év múlva már egy eszközt valóságban bemutató szimulátort üzemelnek be, majd következő lépésként, tervezetten 2024-ben a ZalaZONE tesztpálya egyik járművébe is beépítik a HUD-ot.
A BME Természettudományi Karán dolgozó kutatópáros büszkén számolt be arról is, hogy bár ők a motorja ennek az innovációnak, ám a megvalósításban több műegyetemi kar (a Gépészmérnöki Kar, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar) is részt vesz, a jó eredmények a szakmai összefogás sikerei.
TZS - HA
Fotók forrása: BME FIEK
